2013. március 29., péntek

2013. március 27., szerda

Szkíta fejedelmi sírok



Szkíta fejedelmi sírok: Kincses sírkamrák Ázsia szívében” címmel jelent meg 2007 tavaszán Fodor István írása a História történelmi folyóirat hasábjain (2007/3. 24-27.)

Rövid tanulmányából megtudhattuk, hogy orosz
és német régészek rendkívül gazdag, érintetlen ősi nomád sírokra bukkantak Tuvában, Oroszország Mongóliával határos köztársaságában. A cikk az Arzsán 1. és 2. kurgánok tartalmát és jelentőségét ismertette.

„Az első arzsáni sír feltárása lenyűgöző eredményeket hozott, a rabolt voltában is sok leletet (lószerszámok, nyílcsúcsok, ékítmények) szolgáltató kurgán korát a Kr. e. 9-8. század fordulójára keltezik a régészek. Az ún. állatstílusban készített bronzdíszek azt is kétségtelenné teszik, hogy az Altájtól a Dunáig terjedő kora vaskori szkíta műveltség legkorábbi emlékei kerültek itt napvilágra.”

„A második arzsáni kurgán ásatását orosz-német együttműködés keretében 2000-ben kezdték. A sírrablásra utaló előzetes jelek ellenére a régészek érintetlen, fejedelmi gazdagságú sírt találtak. A deszkapadlós kamra közepén fejjel északkeletnek, bal oldalán, kissé felhúzott lábakkal feküdt az "uralkodói pár": elöl a férfi, hátánál asszonya. Mindkettőt arannyal ékes gazdag öltözékben, a férfit pompás fegyvereivel bocsátották a túlvilágra.„

A két arzsáni kurgán annak bizonyítéka – írta a szerző, – hogy a nomadizmus kialakulása után nem Európában, hanem Belső-Ázsiában jöttek létre először nomád birodalmak, itt alakult ki elsőként az állatábrázolásairól ismeretes szkíta jellegű művészet.”



2013. március 26., kedd

Szkíták az Alföldtől Ázsiáig

Tíz éve jelent meg Kemenczei Tibor cikke:
Szkíták az Alföldtől Ázsiáig 
a História folyóirat hasábjain (2003/7).

Egy kiragadott töredék a szerző tanulmányából:

"Szkítia és az Alföld népe elit rétegének rokonságát az állatstílusban megfogalmazott emlékek egyértelműen tanúsítják. Az ilyen alföldi emlékek nagy száma, változatossága arról vall, hogy nemcsak néhány szkíta importtárgy, kereskedelmi áru került erre a tájra, hanem az ott élt lakosság olyan világképpel rendelkezett, amelyből ez az ábrázolásmód eredt."
A teljes cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.historia.hu/archivum/2003/0307kemencei.htm

2013. március 25., hétfő

100 éve hunyt el Hampel József



„Munkája édes hazánknak mindig gyümölcshozó leszen”

Száz éve, 1913. március 25-én hunyt el Hampel József, régész, jogász, az MTA tagja. A német polgári családból származó férfiú 1870-ben jogtudományi, 1874-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a pesti egyetemen. Életpályája szorosan összefonódott a Magyar Nemzeti Múzeummal: 1877-től múzeumi őr, majd igazgató őr, illetve az Érem- és Régiségtár vezetője. Egyidejűleg a felsőoktatásban is tevékenyen részt vett: 1877-től a budapesti egyetem klasszika-archeológia magántanára, majd az ókori történelem nyilvános rendkívüli, s 1890-től haláláig a klasszika-archeológia nyilvános rendes tanára volt.

Hampel József a tudományos régészet egyik megalapítójaként máig ható, jelentős eredményeket ért el az ős-, a honfoglalás és népvándorlás korának kutatásában. Kedves szavajárását Supka Géza hagyományozta ránk: „Ha az ember valamiről valamit nem tud, előadást tart róla, ha semmit sem tud róla, akkor cikket ír, s ha éppen fogalma sincs arról, akkor könyvet ír róla: így egészen biztosan meg fogja tanulni, amit nem tud.” (http://www.koh.hu/download/orokseg_2012_04.pdf)

Az Archaeologiai Értesítőben jelent meg tanulmánya a skythák mesebeli népéről . A skythiai emlékek Magyarországban című, képekkel gazdagon illusztrált írásában: „a még eddigelé is igen gyér leletanyagból lehetőleg szilárd ethnikus képet alkotott meg, bár ezzel igen fájdalmasan érintett sok "érző kebelt", akik a szittya-komaságot csak nehéz küzdelmek árán engedték a nemzet családfájából kioperálni.” (http://www.epa.oszk.hu/00000/00022/00129/04187.htm; http://scythianarchaeology.blogspot.hu/2013/03/skythiai-emlekek-magyarorszagban.html)

Interneten elérhető főbb művei:
A szabolcsmegyei múzeum, egyszersmind rövid utasítással vidéki múzeumok berendezésére: http://mek.oszk.hu/08700/08778/
 Antiquités préhistoriques de la Hongrie (1876) 
A bronzkor emlékei Magyarhonban. I-III. 1882-1892/96.
A nagyszentmiklósi kincs. 1887.
A régibb középkor (IV-X. század) emlékei Magyarországon. I-II. 1894-98.
Alterthümer des frühen Mittelalters. I-III. Braunschweig, 1905.
     Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. 1907.

Forrás:


2013. március 24., vasárnap

10 ÉVE TÖRTÉNT

10 éve jelent meg a  Magyar régészet az ezredfordulón
című gyűjteményes kötet.
A könyvesboltok polcairól hamar elkapkodott mű a Magyar Régész Szövetség honlapjáról teljes egészében letölthető.
A maga nemében eddig egyedülálló kötet, tömören és közérthetően mutatja be a Magyarország területén megtalálható összes régészeti korszakot és kultúrát a paleolitikumtól a török korig. Az olvasó ráadásként a mai magyar a régészetben használt módszerekkel és segédtudományok kínálta lehetőségekkel is megismerkedhet.
A szkítákkal is foglalkozó Vaskor fejezetet Jerem Erzsébet, Vaday Andrea és Kemenczei Tibor  írta.
A vaskor fejezet az alábbi linken elérhető:



http://sirasok.blog.hu/2008/10/29/magyar_regeszet_az_ezredfordulon_konyvajanlo 

2013. március 22., péntek

Szkíta tegezveret Üllőn



Az interneten böngészve az alábbi érdekes képre bukkantam (1. kép). A kereszt alakú bronzdíszt felismerve gyors kutatásba kezdtem. Néhány kattintás, és egy kötelező regisztrálást követően sikerült is kapcsolatba lépnem a tárgy megtalálójával, Szigetlakóval.

Kedves Szigetlakó, először is engedd meg, hogy gratuláljak a szerencsés „lengetéshez”. Kérlek mesélj nekünk valamit a lelet megtalálásának körülményeiről.
-        Pest megyében Üllő közelében egy patak partjától kb. 100-150 méterre, a szántásban találtam. A szántást az ősszel megmunkálták és a tulaj is megengedte, hogy vetésig bogarásszunk rajta csak a gödröket szépen temessük vissza. Amikor megtaláltam nem tudtam még, hogy mi is ez. Elsőre késnyélnek tippeltem, de a hátulja miatt elvetettem az ötletet.

Milyen mélyen feküdt?
-        Kb. 10 cm mélyen lehetett. A képeken látható, hogy az eke egy-két helyen belemart és valahol középtájon volt rajta egy repedés is. Szerintem nem sok szántást bírt volna már ki egyben!

Találtál valami mást is a környékén?
-        Mivel láttam, hogy szép darab gondoltam körbenézem a területet, hátha lesz valami hasonló még. De hiába keresgéltem tovább a fémkereső nem adott semmi jelet. Olyan 30-40 méteres kört járhattam át, de még cserépdarabokat sem láttam a közelében.

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy a múzeumnak ajándékozod?
-        Azt hiszem ez év január 19-én találtam. Szerencsére van egy két hobbista, akik jobban ismerik ezeket a tárgyakat és fontos számukra, hogy az ilyen ritka dolgok a múzeumba kerüljenek. Ők javasolták, hogy a helyi múzeum régészeit keressem és mivel nagy volt az érdeklődés 23-án le is adtam a ceglédi Kossuth Múzeumban.

Mit éreztél, amikor átadtad a szakembernek?
-        Kellemeset csalódtam az egészben, mert nagyon rendesek voltak. Én nem is sejtettem hogy ilyen ritka dolgot sikerült találni! Patay Róbert régész szerint - Magyarországon kevesebb mint 20 darabról tudnak. Pont ilyen darab még nincs a gyűjteményükben. Valószínű tarsolyveret a Kr.e. 5 század környékéről. Tisza vidéki vagy erdélyi műhelyben készülhetett.

Mi lesz a további sorsa a leletnek?
-        Idén márciusban Kecskeméten lesz egy vándorkiállítás, ahol lehet, hogy ez is ki lesz állítva, amúgy ezen a bemutatón helyet fog kapni fémkeresők által talált illetve leadott leletek gyűjteménye is
[http://megmentettorokseg.hu/a szerző]. Nem mondták biztosra, de lehet, készül egy kis netes cikk is, amiben megemlítik ezt a dolgot, hogy legyen egy piros pont a keresősöknek is!

Köszönöm a beszélgetést! Addig, amíg a „kis netes cikk” elkészül, álljon itt az első piros pontként e bejegyzés a múzeumbarát keresősöknek. Köszönjük!

Forrás:
http://femkeresok.europefreeforum.com/muzeumokkal-regeszekkel-valo-egyuttm-kodes-t29-450.html

2013. március 20., szerda

KONFERENCIA MEGHÍVÁS

2013. október 10-13. között kerül megrendezésre Marosvásárhelyen az

Iron Age Crafts and Craftsman in the Carpathian Basin 
Nemzetközi régészeti konferencia.

A rendezők sok szeretettel várják
előadók és hallgatók jelentkezését.
Kapcsolattartó:
Sándor Berecki
0040-741-381-873
Mures County Museum
Targu Mures, str. Marasti 8a
RO-540328
Tel./Fax: 0040-365-430-021
muzeumures.ro

2013. március 19., kedd

Skythiai emlékek Magyarországban



A szkíták magyarországi jelenlétének felismerése a 19. század végén történt meg. Az első tárgyakat Hampel József régész, az Archaeologiai Értesítő 1893. évi füzetében közölte:
Skythiai emlékek Magyarországban. 385−407.
Életrajzának fontosabb művei közül e tanulmány sajnálatos módon kimaradt, noha már Supka Géza is megjegyezte: "Paroxizmusig tagolódott korunknak oly fixpontja lesz Hampel József életműködése mindig, amelyhez az eljövő idők történetírói szükségképpen folyton vissza fognak térni." (1913).
 
Források:


2013. március 18., hétfő

TERRA SCYTHICA

Gondolatébresztő érdekes olvasmány a TERRA SCYTHICA 2011. évi nemzetközi konferencia kapcsán, Istvánovits Eszter és Kulcsár Valéria tollából.

Ízelítőleg néhány töredék:

"Sokan úgy gondolnák, hogy egy olyan távoli vidéken, mint Nyugat-Szibéria keleti végei, a kínai–mongol–kazah–orosz határ, aligha lehet a tudományt magas színvonalon űzni. Nos, ez korántsincs így. Novoszibirszk multidiszciplináris kutatóközpontként kitűnő hátteret biztosít a komplex kutatásokhoz."

"Aligha kell bizonygatnunk, hogy a Kárpát-medence korai történetében mekkora jelentőséggel bírtak az Altájtól a Kárpátokig, sőt azokon túl ívelő területet évezredeken át benépesítő, kezdetben még néven sem nevezhető, később szkíta, szarmata, hun, türk stb. néven ismertté vált sztyeppei népek. 
Vajon nem kellene-e őket közösen kutatnunk? Helyes-e, ha az átfogó tudományos projektekből épp egy olyan ország marad ki, amelynek történetét alapvetően meghatározták a keletről érkező sztyeppei népek?"

Forrás:






http://kronk.narod.ru/library/2011-ns-ts.htm
 

2013. március 17., vasárnap

Die Skytischen Funde von Tiszavasvári

A Jósa András Múzeum 50. kötetében jelent meg tanulmányom - német rezümével - a Tiszavasvári határában végzett megelőző régészeti feltárásról (2006).
A cikk az alábbi linken olvasható/nyomtatható:


2013. március 16., szombat

Görög források a Scythák történetéhez



150 éve jelent meg nyomtatásban Télfy János: Magyarok őstörténete. Görög források a Scythák történetéhez. című kötete (Pest, 1863).
A bevezetőben frappánsan
fogalmazta meg fő célját:
"Mivel azonban, fájdalom! 
édes hazánkban kevesen értik
a görög forrásokat, 
hasznos szolgálatot teszek talán 
ezen források fordításának közlése által."

A könyv az alábbi linken elérhető:
http://books.google.hu/books/about/Magyarok_%C5%91st%C3%B6rt%C3%A9nete_g%C3%B6r%C3%B6g_forr%C3%A1so.html?hl=sk&id=0lBIAAAAYAAJ&redir_esc=y

Kemenczei Tibor - Studien zu den denkmälern skythisch geprägter alföld gruppe

2009-ben jelent meg Kemenczei Tibor tollából a Kárpát-medence szkíta korának legutóbbi összefoglalója.
Kemenczei Tibor - Studien zu den denkmälern skythisch geprägter alföld gruppe (Inventarta Praehistorica Hungariae 12; Budapest, 2009)

A német nyelvű kötet az alábbi linken elérhető:


 

2013. március 15., péntek

A SKYTHÁK

A Skythák.
Nagy Géza 1909. évi
székfoglaló értekezése
az alábbi linken olvasható:
http://www.archive.org/stream/skythkszkfog00nagyuoft#page/n5/mode/2up



Az Alföld szkíta kora

Tizenkét éve jelent meg a hazai szkíta kutatás egyik alapköve, a  
Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora című kötet. 
A kiadvány az alábbi linken elérhető:

2013. március 14., csütörtök

Petrográfiai módszerrel a szkíta kerámiák nyomában



Magyar kutatók petrográfiai módszerrel vizsgálták a Nagytarcsa határában feltárt szkíta kori településrészlet kerámiáit. A leletanyagból kiválasztott negyvennégy töredéket mikroszkópos vizsgálatokkal elemezték, hogy megismerjék a kézzel formált és a lábbal hajtott gyorskorongon készített kerámiatípusok nyersanyagában és soványításában rejlő összefüggéseket és esetleges eltéréseket. Fő céljuk "a kerámiák eredetének feltárása volt, illetve annak eldöntése, hogy a technológiai jegyek alapján feltételezhető-e egy speciális tudást igénylő, korongolt áruk készítésére szakosodott műhely megléte a lelőhelyen."
Kutatási eredményeiket az Archeometriai Műhely 2011/3. számában foglalták össze:

2013. március 12., kedd

Fakamrás sír Algyőn

Szkíta kori fakamrás sírt tártak fel Algyő határában a Móra Ferenc Múzeum régészei (2000-2001). A Kárpát-medence területén kiemelkedő fontossággal bíró temetkezésről készült első fotót Diriczi Zsombor tette közzé.
Forrás: http://www.asonyomon.hu/ujabb-lancszem-a-szkita-kor-kutatasaban/

2013. március 11., hétfő

Adatok a szkíta tükrök hitvilági szerepéhez

Magyarországon a legutóbbi, szkíta korra keltezhető tükör Hajdúnánás határában került napvilágra. A 38. számú, nagyméretű gödörrel rendelkező hamvasztásos sírt még a régiségben kirabolták. A vasnyelű bronztükör a rablógödör földjében hevert.

A tükrök általában női sírokból kerülnek elő. Hitvilági szerepükről Fodor István az alábbiakat jegyezte le: 
"A kutatás külföldön s itthon is viszonylag keveset foglalkozott a szkíta tükrök hitvilági szerepével. Pedig Róheim Géza már közel száz esztendeje egybegyűjtötte a tükörre vonatkozó hiedelmeket, s rámutatott, hogy általában az emberi lélekkel és sorssal hozzák kapcsolatba. A kora vaskori eurázsiai nomád népek sírjaiban a tükröknek hasonló szerepe lehetett, amit a nemrég feltárt tuvai második arzsani fejedelmi sírkamra is igazol."
 
"A tükrök, mint a Nap jelképei, vagy a lélek burkai szerepelnek a sámánhitű népek hiedelmeiben. Ennek
kapcsán fejtette meg Diószegi Vilmos egykori leggyakoribb rendeltetésüket: e tükrök az ember halálát túlélő szabad- vagy árnyéklelkek burkai voltak, tehát szerepük ugyanaz volt, mint a belső-ázsiai népeknél máig meglévő halotti lándzsának vagy bábúnak, a tulnak, amelyet a gyászév letelte után összetörnek, elégetnek, vagy a sírra viszik ki azokat. A temetkezési szokások alapján azonban arra is gondolnunk kell, hogy ez a hiedelem talán nem lehetett általános a korai nomád népeknél, sok helyütt csak használati tárgyat láttak bennük (Fodor István 2013)."

A közzétételhez az engedélyt köszönöm!

2013. március 8., péntek

Szkíta tükör Hajdúnánásról

Hajdúnánás Verestengerjárás nevű határrészén 2002–2007 között egy szkíta temető 34 sírját tárták fel.
A 38. számú, nagyméretű gödörrel rendelkező szórt hamvasztásos sírt még a régiségben kirabolták (1.kép). - mondta el Fodor István ásatásvezető régész.

"Az egykori rablógödörben került elő egy vasnyelű bronztükör, amelynek nyele letörött (2. kép). E tükör párhuzamait Hetény/Chotín-ből, Sopron-Krautacker temetőjéből, valamint Csanytelekről és Hajdúdorogról ismerjük. A párhuzamok a Kr. e. 6–5. századra keltezhetőek, a hajdúnánási a sírban lelt nyílcsúcs alapján inkább a Kr. e. 5. századra tehető. 
Mivel a tárgy pontos párhuzamai keletről alig ismertek, valószínű, hogy keleti minta alapján a helyi mesterek készíthették."
Köszönettel tartozom Fodor Istvánnak, hogy a lelet közzétételét engedélyezte!

2013. március 7., csütörtök

Amazonok a Méhek völgyében?

Amazonok a Méhek völgyében?
(Szkíta kori női fegyveres temetkezések
a Kárpátokon innen és túl)
címmel tartok "képes előadást" az
Emberek Aranyban (szkíta aranykincsek)
kiállítás kísérőrendezvényeként
Debrecenben a
Kölcsey Központ Báltermében
2013 március 8-án 18 órától.

Sok szeretettel várok minden kedves érdeklődőt!http://www.dehir.hu/kultura/amazonok-szkita-kincsek-es-nonapi-meglepetes/2013/03/07/

2013. március 2., szombat

2d szkíták

Vágtázó szkíta harcosok, fénybe álmodott királynők...
Alexander Deruchenko
A szentpétervári festő képei önmagukért beszélnek.
+http://deruch.cghub.com/images/